A dinamikus Föld eszméje - Miként született újjá a geológia és vált modern tudománnyá a XX. században?

A dinamikus Föld eszméje - Miként született újjá a geológia és vált modern tudománnyá a XX. században?

Földrengések, áradások, cunamik, klímaváltozás, tengerszint-emelkedés: mind-mind olyan hívószavak, amik részévé váltak mindennapi életünknek, holott évtizedekkel korábban csaknem ismeretlen eseményeket jelöltek, melyekkel csak a tudósok foglalkoztak. Ezen változások hátterében bolygónk áll, amit – részben a fent említett folyamatok gyorsuló, erősödő hatásának következményeként – manapság egészen másként látunk. Bolygónk sokkal inkább egy változékony, finom egyensúlyi rendszerek kényes egymásra hatásából építkező, finoman hangolt mozgalmas rendszer, mint a korábban vélt stabil, robusztus és kiszámítható világ. Maga a dinamikus Föld. A dinamikus Föld eszméjének megszületéséről, a geológia modern forradalmáról szól ez a könyv, amely 21 fejezetben Alfred Wegener kontinensvándorlási elméletétől, mint kezdettől kíséri végig az olvasót a szuperkontinens-ciklus évmilliárdokat átfogó hatalmas folyamatának megismeréséig. A szerzője geológus, egyetemi oktató és kutató, saját szakterületén az őslénytan és rétegtan tudományában nemzetközileg jegyzett tudós. Hézagpótló tudományos-ismeretterjesztő művet tett le az asztalra, amely friss szemléletben, teljesen újszerű felfogásban mutatja be egy tudomány fejlődését és egy új tudományos paradigma megszületését, amit Föld – Rendszer tudománynak, avagy a dinamikus Föld eszméjének nevezünk. A könyv fejezetei alkotóikon keresztül egy-egy új tudományos felismerést mutatnak be, kiemelve a tudományos eredményt és bemutatva azt a környezetet, amely segítette (vagy gátolta) az eredmények születését. A könyv egyedi ízt ad a tudományos ismeretterjesztésnek: a száraz elméletek mellett színes tudósegyéniségek jelennek meg. Hiszen mennyivel könnyebb megérteni egy tudomány fejlődését és eredményeit, ha arca van a tudósnak: látjuk, hogy ő is csak ember, elválaszthatatlan része az őt körülvevő társadalomnak, amely hat rá és ő is hat a társadalomra. S bár a dinamikus Föld eszméje a lemeztektonika elméleti felépítményére alapszik, ennek bemutatása csak fele a könyv tartalmának. Megjelennek egyéb területek és felfedezések, mint a Föld korának megismerése, a Föld körüli elektromágneses védőernyő felfedezése, a dinoszauruszok kihalása és a kihalások törvényszerűségei, a földi élet korai megjelenése és bonyolultsága, a földtörténet során a tengerszintváltozás dinamikus rendszere, valamint olyan hatalmas klímakatasztrófák is, mint a perm végi kihalás, vagy a kriogén időszak, amikor százmillió évekre fagyott golyóbissá vált Földünk. A könyvet a legfontosabb kifejezéseket magyarázó kisszótár, irodalomjegyzék, név- és tárgymutató mellett a geológia Nobel-díjának is nevezett Vetlesen-díjazottak, valamint a hasonlóan nagy presztízsű Wollaston Érem azon díjazottjainak bemutatása kíséri, akik a dinamikus Föld eszméjének megalkotásában segédkeztek, ezzel hitelesítve a választott szereplők nemzetközi jelentőségét. Végül egy fejezet erejéig megjelenik a magyar tudomány is azzal a szereplővel, aki a múlt század második felének nemzetközileg talán a legmagasabban jegyzett magyar geológusa volt. A könyv megértését csaknem 40 szövegközti ábra segíti és magyarázza a korszakalkotó elméleteket. A könyv elején a felfedezéseket bemutató idővonal, míg a végén a legfrissebb eredmények alapján készült földtörténeti korbeosztás segíti a különböző idősíkokon való eligazodást és áttekintést. A könyvet ajánljuk a természettudományok iránt érdeklődő széles olvasóközönségnek, egyetemistáknak, közép- és általános iskolai földrajz- és környezettan tanároknak, és bárkinek, akit érdekel egy természettudomány szemünk előtt zajló átalakulása, szemléletváltása, a bennünket körülvevő környezet megértése. Részlet a lektori véleményből: „…a könyv olvasása során jó párszor volt „aha”-érzésem és a megvilágosodás pillanatait éreztem. Tiszta szívemből remélem, hogy ezen kiváló könyv olvasóinak többsége megtapasztalja ezeket a megvilágosító pillanatokat…”