Virágnévszótár - 340 virágnév eredete és a növények leírása - Az Ékesszólás Kiskönyvtára

Virágnévszótár - 340 virágnév eredete és a növények leírása - Az Ékesszólás Kiskönyvtára

A Virágnévszótár minden korábbi munkánál részletesebben tárgyalja 340, hazánkban fellelhető mezei és kerti virág, illetve virágzó dísznövény nevének eredetét. A szótárból megtudjuk, hogy a kökörcsin virágnév az ótörök eredetű kök ’kék’ szóból származik. A következő virágokat mind egy-egy híres személyről nevezték el: begónia, frézia, fukszia, gerbera, hortenzia. A virág élőhelyére utal a búzavirág, a kövirózsa és a tarlóvirág neve, a növény virágzásának időpontja volt a névadás alapja a következőknél: estike, hajnalka, hóvirág, karácsonyikaktusz, mikulásvirág, őszirózsa, pünkösdirózsa, téltemető. A virág alakja ihlette a következő virágneveket: csengettyűfűvirág, flamingóvirág, oroszlánszáj, sarkantyúfű, trombitafolyondár. A szerző a magyar nyelvtörténet, szótárirodalom és botanikai irodalom alapján, adatokkal alátámasztva közli az ismereteket. A könyvből többek között azt is megtudjuk, hogy a cickafark, a gólyahír és a nőszirom nyelvújítási szóalkotás. A Virágnévszótár közli azt is, hogy egy-egy, ma széles körben használt virágnévnek milyen tájnyelvi megfelelői voltak használatosak: a golgotavirág népies neve kínfű, passióvirága napraforgó tájnyelvi megfelelője napvirág, tányérrózsa, tányérvirág. A virágok nevének eredetét bemutató rész után a virág pontos és szakszerű leírása következik, majd gyakorlati útmutatót olvashatunk a virág neveléséről. A szótár 236 illusztrációt tartalmaz. RÁCZ JÁNOS következő sikerkönyveit jelentette meg korábban a TINTA Könyvkiadó: Növénynevek enciklopédiája (2010), Állatnevek enciklopédiája (2012), Gyógyhatású növények (2014).