Méz a sebre - Családregény erős nőkről a Pacsinkó rajongóinak

Méz a sebre - Családregény erős nőkről a Pacsinkó rajongóinak

Egy nővér, aki eltűnik, majd tigris alakjában tér vissza, hogy megvédje szeretteit. Egy anya, aki mindenkit rávesz, hogy kimondja a legkegyetlenebb igazságokat. Egy unoka, aki mások álmaiból fejti meg a múlt titkait. Jangdzsa minden érzelmét belefőzi az ételeibe, és vidámságával is táplálja azokat, akiket szeret. Felhőtlen ifjúságának azonban 1931-ben vége szakad, amikor japán katonák kegyetlenül szétszakítják a családját. A fiatal lány magára marad, főztje a gyász miatt egyre keserűbbé válik. Amikor egy koreai lázadó felfigyel a tehetségére, Mandzsúriába kerül, egy látszólag hétköznapi teaházba, ahol titokban kémek dolgoznak. Az élete új értelmet nyer, amikor képességeit az ellenállás szolgálatába állítja. Dea japán hadsereg még nem végzett vele… Évtizedekkel később, Jangdzsa egyedül él Szöulban, míg egyszer csak unokája, Rinakó – aki látja mások legrejtettebb álmait – be nem toppan hozzá. Lassan óvatos kapcsolat alakul ki közöttük, a fiatal lány szembesül nagyanyja eltemetettnek hitt múltjával, és ez végül egész Koreát megváltoztatja. A Méz a sebre katartikus történet a túlélés lehetőségéről; Lisa See rajongóinak kötelező olvasmány. „Az ikrek sírva távoztak ebből a világból, éppúgy, ahogyan egykor meg is érkeztek. Felsírtak a születésükkor, amikor első lélegzetükkel tüdejükbe mart az éjszakai levegő. És felsírtak a halálukkor is, amikor a szívükbe vájt a rokonuk testén áthatoló bajonettek hideg pengéje… Mjongok nem volt hozzászokva ahhoz, hogy a távoli jövőn töprengjen, és nyugtalanította a szívét összeszorító baljós előérzet. Magához ölelte a babákat, és eleredtek a könnyei, amelyek egyszerre voltak a kétségbeesés és az öröm könnyei. Kétségbeesés és öröm szivárgott a pórusaiból, izzadságcsíkokat rajzolva napbarnított bőrén. Kétségbeesés és öröm áradt a melléből is, tejével együtt buggyant ki a testéből.” Jiyoung Han Szöulban született, és az amerikai Közép-Nyugaton nőtt fel. Négy kontinensen élt és dolgozott, de jelenleg San Franciscót tekinti otthonának. Amikor nem ír, a klímaváltozással és az emberi döntéshozatallal kapcsolatos kutatásokat végez. A Méz a sebre az első regénye.