A csend forrásai

A csend forrásai

Madrid, 1957. Spanyolország a napfény és jó borok ígéretével vonzza a turistákat és üzletembereket. Köztük van a tizennyolc éves Daniel Matheson a családjával. Apja texasi olajbáró, aki üzleti ügyeit intézi. Daniel terve, hogy ezalatt ő a fényképezőgépe objektívjén keresztül megismeri anyja szülőföldjét. A fotográfia - és a sors - ismerteti össze Anával, akinek a családja a polgárháború óta szenved a zsarnoki hatalom okozta megpróbáltatásoktól. A fényképek nyugtalanító kérdéseket hagynak Danielben, és némelyik veszélyt is jelent számára. Nehéz döntéseket kell meghoznia, hogy megvédhesse azokat, akiket szeret. Ruta Sepetys mesteri történetmesélő, és e szívszorító regénnyel ismét a történelem legsötétebb időszakainak egyikére vetít fényt. Hovatartozásról, felejthetetlen és tiltott szerelemről, a háború következményeiről, valamint a hallgatásban rejlő erőszakról szól. A sors és a félelem hátborzongató definíciója tárul fel a könyvben. A könyvet korabeli sajtójelentések, visszaemlékezések és fotók illusztrálják, a háború utáni Spanyolország igaz történetei ihlették. „Ez a gazdag szövésű történelmi regény a fiatal felnőtteket és az idősebbeket is leköti, az első oldaltól az utolsóig.” NPR „Spanyolország a francói diktatúra alatt olyan disztopikus világ lehetett, mint Margaret Atwood híres, A szolgálólány meséje című történetének helyszíne, Gileád. Sepetys új regénye izgalmas, romantikus és időszerű. A csend forrásai a hatalmon lévőkhöz szól, a jövő vezetőit figyelmezteti, hogy ne kövessék el újra a múlt bűneit.” The New York Times „Többdimenziós, mesteri történetszövés jellemzi. A huszadik század egy felkavaró fejezetét világítja meg, és segít megtörni a Franco diktatúrája idején elrabolt és örökbe adott háromszázezer csecsemő körüli csendet.” School Library Journal „Szerelem, veszteség és nemzeti szégyen megdöbbentő története.” Entertainment Weekly „A csend forrásaival Ruta Sepetys ismét megmutatta, milyen megkapó történelmi regényeket tud írni. Kifogástalan kutatás és lendületes történetmesélés jellemzi.” BookPage