1989 - A KOMMUNISTA DIKTATÚRA VÉGNAPJAI KÖZÉP- ÉS KELET EURÓPÁBAN

1989 - A KOMMUNISTA DIKTATÚRA VÉGNAPJAI KÖZÉP- ÉS KELET EURÓPÁBAN

Aleksander Gubrynowicz, Pawel Ukielski és Adam Burakowski 1989 – A kommunista diktatúra végnapja Közép- és Kelet Európában A három lengyel történész könyve 2009-ben jelent meg Lengyelországban. A magyar kiadás bővített, frissített, az eseményeket 2014 tavaszáig tárgyalja A szerzőkről Dr. Adam Burakowski – a politikatudományok doktora. A Lengyel Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézete és a Lengyel Rádió munkatársa. Dr. Aleksander Gubrynowicz – végzettsége szerint jogász, a Varsói Egyetem Nemzetközi Jogi Intézetében tanít, valamint a Lengyel Tudományos Akadémia Politikai Tanulmányok Intézetének munkatársa. Dr. Paweł Ukielski – Politológus, történész, a Nemzeti Emlékezet Intézetének elnökhelyettese, korábban a Varsói Felkelés Múzeumának igazgatóhelyettese (2004–2014). Emellett a Lengyel Tudományos Akadémia Politikai Tanulmányok Intézetének adjunktusa. 2014-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült. A kötetről A kötet a szakma számára, és a történelem iránt érdeklődőknek egyaránt alapos, olvasmányos összefoglalóját nyújtja a kommunizmusból való átmenet éveinek. Sorra veszi Magyarország, Románia, az NDK, Bulgária, Csehszlovákia és Lengyelország (ez utóbbi a magyar kiadáshoz készült, az eredeti könyvben nem szerepelt) rendszerváltásainak történetét, tárgyilagos, tényekre támaszkodik, mégsem tankönyv ízű. A könyv minden részletre kiterjedően tárja fel a rendszerváltás éveit, különös tekintettel az 1989-es esztendőre, végül szintén röviden és lényegre törően eljut napjainkig, azaz górcső alá veszi a demokratikus bő két évtizedet is. Nincs róla tudomásunk, hogy a rendszerváltó éveket hasonló szisztémával, országonként tárgyalva, vizsgálták volna korábban egy kötetben. Az események 25. évfordulóján indokoltnak tartjuk a kötet megjelentetését, és úgy véljük, ha szűkebb körben is, de érdeklődésre tarthat számot. Részlet a könyv előszavából „1989-ben, a megdöbbent világ szeme láttára, összeomlott a kommunizmus. A februárban induló lengyelországi kerekasztal-tárgyalásoktól egészen Elena és Nicolae Ceauşescu decemberi kivégzéséig, Közép- és Kelet-Európában viharos, ám meglepően kevés véráldozat árán zajlott le a kommunista rezsim felszámolásának folyamata. Napjainkban, 25 évvel az akkori események után, úgy tetszik, eléggé távoli a perspektíva ahhoz, hogy érzelmek nélkül végezzünk összehasonlító kutatásokat. Egyfelől még mindig nagyon sokan emlékeznek az akkor történtekre, másfelől viszont felnőttkorba lép az a nemzedék, amely már egész eddigi életét szabadságban élte le. A 25 esztendős perspektíva nemcsak ahhoz elég, hogy elemezzük azokat az eseményeket, amelyek a rendszer bukásához vezettek (a kommunizmus utolsó éveit és magát a bukást), de a posztkommunista korszak egyfajta összegzését is lehetővé teszi. A Közép-Európa népeire erőszakolt rendszer maradványainak eltüntetése ugyanis nem korlátozódott csupán az 1989-ben vagy az azt követő két-három évben végrehajtott mélyreható változásokra. A kommunizmus örökségének felszámolása lényegesen tovább tartott, bizonyos szempontból pedig még mindig nem fejeződött be. A mű szerzőinek mindezeket a körülményeket figyelembe kellett venniük elemzéseik tartalmának kidolgozásakor. A könyv a következő hat, 1989-ben rendszerváltozáson átesett országot mutatja be: Magyarország, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, Románia és Bulgária. A válogatás indokoltnak látszik: a jugoszláviai változások kétségkívül különálló és minőségileg eltérő kérdéskört alkotnak. Hasonló a helyzet a Szovjetunióval (a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségével), ahol az események időbeli súlypontja inkább az 1990–91-es évekre esik. Az akkoriban eléggé elszigetelt Albániában pedig később következtek be a változások. Az elemzés egésze természetesen nem korlátozódik 1989 második felére; a téma ilyetén leszűkítése lehetetlenné tenné a változásokhoz vezető mechanizmusok és okok felderítését csakúgy, mint e változások hatásainak és a kommunizmus ma is jelenlévő maradványainak a kutatását. Ezért az egyes országokra vonatkozó fejtegetéseket minden esetben a következő három alapvető blokkra osztottuk: a kommunizmus utolsó évei, a rendszer bukásának közvetlen folyamata, valamint e folyamat hatásai 25 évnyi időtávlatból szemlélve. A téma szintetikus tárgyalására tett jelen próbálkozásunk – összehasonlító elemzéssel tekinteni át az eseményekben résztvevőként szereplő hat (Csehszlovákia kettészakadása után hét) államnak a történéseit – a kérdéskör kevés átfogó feldolgozása közé tartozik.”