Sobotta: Az ember anatómiájának atlasza I-III.

Sobotta: Az ember anatómiájának atlasza I-III.

A Sobotta 23. átdolgozott kiadása - az előszóban taglaltak szerint - azzal a célkitűzéssel készült, hogy egyrészt felélessze a több mint 100 esztendeje megjelent első kiadás tartalmi és szerkezeti sajátosságait, másrészt a „száraz” anatómiai anyagot klinikai példák sokaságával „színesítse”, s ezzel csökkentse az anatómiát „magolni” kényszerülők nehézségeit. A változtatások indoklásában a szerkesztők arra hivatkoznak, hogy a Sobotta anatómiai preparátumokról készített ábráin orvosnemzedékek nőttek fel, és sajátították el az anatómiai ismereteket, amelyeket az orvosi gyakorlatban sikeresen hasznosítottak. A körülmények megváltozása, a multimédia létezése, az információfüggőség következtében - a divathoz hasonlóan a kérdőíves felmérések szerint változnak a hallgatói igények is. Ezek központjában a vizsgára való felkészülés biztonságának igénye szerepel az első helyen. A Sobotta jelenleg forgalmazott kiadásai (pl. a 22. kiadás) - bármennyire is elbűvölő ábrák sokaságát tartalmazzák - túl komplikáltak és részletesek. Az átdolgozás célkitűzése az volt, hogy az atlasz korábbi kiadásának erősségei, így az évszázados hagyomány és a pontosság és minőség referenciája ne vesszen el, de ezek megtartásával alkalmazkodjon az újonnan megjelent igényekhez. Az új szerkesztők, Friedrich Paulsen és Jens Waschke professzorok szerint megfontolandó volt az ábrák didaktikus elrendezése és az anyag áttekinthető tagolása. Mindezek mellett hangsúlyozni kívánják, hogy a 23. kiadás nem „tankönyvatlasz”, azaz nem pótolja a megfelelő tankönyvet. Ugyancsak fontos megállapítás, hogy bármennyire jó is egy didaktikus koncepció, a tanulás kötelezettsége alól nem ad felmentést a tanulástól „szenvedőnek”, az anyag elsajátítására fordítandó idő nem „spórolható” el. Az egyébként többnyire adekvát példák a klinikumból élénkíthetik a tanuló (esetleg olykor) lankadó figyelmét, s magyarázatul szolgálnak a klinikai anatómia fontosságának bizonyítására.