Milyen színű a valószínű? - A véletlen matematikája

Milyen színű a valószínű? - A véletlen matematikája

Melyik a valószínűbb: ránk zuhan egy repülőgép, vagy telitalálatunk lesz a lottón? A II. világháborúban véletlenszerű mintázatban hullottak Londonra a cirkálórakéták, vagy a németek képesek voltak az irányításukra? Ha egy ritka betegség kimutatására végzett teszt eredménye pozitív lett, mi a valószínűsége annak, hogy valóban beteg vagyok? A szerző arra keresi a választ, miképpen szövik át a valószínűségek a mindennapjainkat, hogyan függ össze a matematikai és a kritikai gondolkodás, és miért számít legtöbbünk számára nehéz terepnek a valószínűségek világa. Világos, gyakorlatias és izgalmas példák bemutatásával tömören végighalad a valószínűségszámítás történetén, miközben számtalan érdekességet is megoszt velünk. Sok látszólagos ellentmondást és kognitív torzítást taglalva megvilágítja, mi gátol bennünket abban, hogy helyesen ítéljük meg bizonyos események bekövetkezésének valószínűségét. "Amikor randizunk, akkor sokkal több olyan emberrel találkozunk, akik vagy csak külsőleg, vagy csak belsőleg tetszenek, míg azok, akik kívül- belül vonzóak, jóval kevesebben vannak. Vajon a kellemes arcszerkezettel rendelkező emberek tényleg hajlamosabbak arra, hogy gyökerek legyenek, míg a jó fej emberek rondák? Mi lehet az oka ennek a látszólagos negatív korrelációnak? Jó esetben az, hogy vannak standardjaink. Ekkor ugyanaz az eset áll fenn, mint a két érmés példánál, hogy előre kiszűrjük a csupa fej forgatókönyvet (azaz a kívül-belül rémesnek tűnő jelölteket), és emiatt az lehet a benyomásunk, hogy negatív összefüggés van a külcsín és a belbecs között. A fő különbség, hogy az érmével szemben általában nem 50% az esélye, hogy valakit akár kívül, akár belül vonzónak találunk, így a szubjektív valószínűségeink megváltoztathatják az arányokat." Keszthelyi Gabriella matematikus, a BME Sztochasztika Tanszék adjunktusa. Fő kutatási területe a dinamikai rendszerek és a káosz elmélete, egy ideje azonban a valószínűségszámítás és a valószínűségek emberi percepciója áll vizsgálódásainak középpontjában. Találkozhatunk vele a Kutatók Éjszakáján, a Lányok Napján, a Brain Baron és sok más tudomány-népszerűsítő előadáson is.