A VIDÉKI TÉR EMLÉKEZETE

A VIDÉKI TÉR EMLÉKEZETE

A települési tér nem is tehet mást, mint emlékeztet, hiszen szerkezete generációk sokaságának a műve. Benne a múlt úgy tárul fel, mint a földtörténet a geológiai rétegekben. Az emberi környezetre azonban fokozottan igaz, hogy egymás mellé sorol régről itt maradt emlékeket és frissen lerakódott rétegeket. A vidéki utcákban látszólag minden rend nélküli szövetet alkotnak a kicsiny szőlőkunyhók és a lepényszerű amerikai otthonok, a sátortetős kockaházak és a parasztportából lett nádfedeles nyaralók. A kontrasztoknak azonban megvan a maga történeti magyarázata, sőt mi több, szociológiai törvényszerűsége is.

Nagykarácsony, Sukoró és Tiszafüred három példa a lehetséges sok ezer közül. Egyiket a nagybirtok, a másikat a jobbágyi szőlőművelés, a harmadikat a mezővárosi lét formálta évszázadokon át. Mi maradt mindebből, milyen módon hatott az épített örökségre a huszadik század második fele, miként vélekednek az emberek a mai és régi lakóházaikról - ezeknek a kérdéseknek jár utána ez a könyv.