HAZATÉRÉSEM NAPLÓJA

HAZATÉRÉSEM NAPLÓJA

Örökké élni nem muszáj.

"Rancho La Epifania, 1996. április 13.
Három nappal ezelőtt, reggelizés közben Susana elmesélte, hogyan is volt az pontosabban, amikor előző nap Mexikóvárosba látogatott.
- Ha akarod - mondom erre -, visszamegyünk Európába. Párizs vagy Krakkó, válassz!
- Krakkó - felelte gondolkodás nélkül.
És ilyen egyszerűen, egy pillanat alatt eldőlt további sorsunk. Főleg az enyém. Mert visszamegyek Krakkóba. Harminchárom évi emigráció után - pontosan az életem fele -, ugyanis 1963. április 6-án távoztam Lengyelországból. Az, hogy naplót írjak hazatérésemről, fél órával ezelőtt jutott eszembe, fent a toronyban."

A "Hazatérésem naplója" 1996 áprilisa és 1999 augusztusa között készült feljegyzéseket, tárcákat, naplójegyzeteket tartalmaz, egymástól időben és térben távol szerzett tapasztalatokat összegez. Tizenhét írás Mexikóban született, a többi zömmel Krakkóban. Bölcs és humoros látleletet kapunk a mai nem túlságosan vonzó világról - a plázakultúráról, a reklámról, a média mindenhatóságáról, a jobb- és baloldaliságról, a korlátoltságról, az emberi természetről, a színházról, az abszurdról, a kutyákról stb.

A kötet számos erénye mellett azért is érdekes, mert ez a zárkózott, mizantróp alkat a hétköznapjairól, a magánéletéről is elárul annyit, hogy nem okoz csalódást a kíváncsi olvasónak.