Véres látóhatár

Véres látóhatár

Logodi Ádám a mohácsi csatavesztés utáni éjszakán születik, ezért a budai polgárság átkozottnak titulálja és a „gödör fia” nevet akasztja rá. Jó harminc évvel később az időközben katonává érő wittenbergi deák Nádasdy Tamás nádortól egy kitüntetett, mégis hálátlan feladatot kap: elő kell csalogatnia Cserni Bogdánt és társait Kolon-tavi bujdosóhelyéről. Az „aradi rém” néven elhíresült hajdú személye sötét titkokat rejt, kegyetlensége a három részre szakadt országban szájról szájra jár. Ádámnak sikerül a vállalás, a csapat egy Bécs felé haladó marhahajtáshoz csapódik. Csakhogy Cserni Bogdán megérzi a veszélyt, és kegyetlen macska-egér játékba kezd. Időközben egy török vojvodában szövetségesre lel, aki szeretné visszaszerezni ősi örökségét, mely Logodi Ádám birtokában van. A két pusztító akarat egymásnak feszül, halálos veszélybe sodorva mindenkit, aki a hajtáshoz csatlakozik. Osztrogonácz Miklós realista történelmi regénye a 16. századba viszi el olvasóit. A könyv igen széles körű ismereteket közöl, felvázolva a korabeli keresztény és török társadalmak visszásságait. A lábon történő állathajtásokon kívül a végvidéki élet mostoha sorsa, a reformáció térnyerése, a Habsburg és török politikai következetlenség, a minden egyéb gazdasági ágazatot kiszorító marhakereskedelem, a vitézlő rend, és a korabeli hiedelemvilág is bemutatásra kerülnek. Színes ecsettel festi meg a nagyobb városokban, helyőrségekben, tarisznyavárakban zajló életet, a hajdúk, tőzsérek és hajcsárok mindennapjait. A regény egy átfogó történelmi tabló a „legmagyarabb század” közepéről.