Naplójegyzetek Erzsébet királyné görög felolvasójától

Naplójegyzetek Erzsébet királyné görög felolvasójától

Ismeretlen naplójegyzetek Sisiről, egy korabeli töredékes napló, mely hajdani német kiadásakor hatalmas botrányt keltett. Magyarul természetesen nem ismert a történet, így a kiadás több mint hiánypótló. 1867. június 8-án magyar királynévá koronázzák Erzsébet császárnét Budán. Ugyanezen a nyáron világra jön Athénban egy Kostas nevű görög gyermek, aki majd arról lesz nevezetes, hogy 31 év múlva tanúként örökíti meg ugyanezen királyné lelki mélységeit egy botrányos könyvben. A mű botrányos egyrészt a kortársak számára, mert az nem más, mint a császári-királyi udvar intimitásának és a királyné hivatalos képét széttörő belső extrémitásának, lázadó véleményformálásának és kritikus gondolkodásának kiteregetése. Másrészt a mű botrányos az utókor történészei számára is, hiszen édeskés-szentimentális stílusa, valamint személyes elfogultsága okán az objektív történetírás forrásaként nem tartják hitelesnek. Első megjelenése és néhány korabeli fordítása óta ez a bizonyos mű nem került újbóli kiadásra, pedig a királynéról kialakított kép szempontjából rendkívüli a jelentősége. Ezt megérezve, nem véletlenül állított össze egy kis szöveggyűjteményt Verena von der Heyden-Rynsch magának a könyvnek válogatott részeiből és egyes nevesebb írók véleményéből majd száz évvel később. Ez az ominózus mű, Tagebuchblätter címmel először 1898-ban jelenik meg Bécsben a királyné meggyilkolása után, majd 1899-ben másodjára is. A munka Erzsébet királyné és görög felolvasójának, magának a mű írójának, Konstantinos Christomanosnak 1891 májusa és 1892 áprilisa közötti közös beszélgetéseit tartalmazza első részként. A tervezett második rész a később együtt töltött időszakról viszont az udvar tiltakozása miatt már nem valósulhatott meg. Amit Christomanos megörökített, az ő személye, személyesen elfogult, mondták a kortársak. A drámai történés Lainz, Innsbruck, Bécs, Buda, Gödöllő, Miramare és Korfu helyszínein, az Adrián és a Jón tengeren zajlik, a dráma hőse pedig maga Konstantinos Christomanos és Sisi. A szerző sorai révén a görög sorstragédiák párbeszédei elevenednek meg modern formában, egy-egy kis monodrámában. Kinek a drámája ez? A görög diáké, és rajta keresztül Erzsébeté? Ezért hiteles, amit megörökít.