Engedj el! - Leválás, önállóság, szabadság /Hétköznapi pszichológia

Engedj el! - Leválás, önállóság, szabadság /Hétköznapi pszichológia

Születéskor a kisbaba nem szakad el azonnal az anyjától. A szibibózisnak nevezett időszak rendkívül fontos a számára, hiszen ebből merít erős és biztonságot. A gyermeknek azonben föl kell nőnie, ezért egy idő után le kell vállnia az anyjáról, hogy meghódíthassa a szabadság és az önállóság egyre újabb területeit.
Létezik-e fájdalommentes elszakadás? Miért érezzük utána elhagyatottnak magunkat? Mi a gyászmunka, és befejeződhet-e egyáltalán? Mire jók az emlékeke? Igaz-e, hogy egész életünk a szimbiózis utáni nosztalgia jegyében telik el?
Ezekre a kérdésekre válaszol Marcel Rufo francia gyermekpszichiáter sok-sok empátiával, nagyon emberien. Gyöngeségeinket megértve tükröt tart elénk, amelyben valamennyien ráismerhetünk önnön kétségeinkre, az elválással kapcsolatos félelmeinkre. Kötődés nélkül nem lehet élni, de amint megkötözve érezzük magunkat, lazítanunk kell a köteléken, és el kell tudnunk szakadni, hogy megőrízhessük önmagunkat.