Düh

Düh

1951-ben járunk, második éve tart a koreai háború, amikor Marcus Messner, a szorgalmas, törvénytisztelő, energikus fiatalember megkezdi másodéves tanulmányait az ohiói Winesburg vidéki, konzervatív főiskoláján. Ide menekült szülővárosából, Newarkból, mert apja, a talpig tisztességes kóser hentes mintha kezdene meghibbanni: tébolyult aggodalom fogja el, sehova sem akarja elengedni a fiát - retteg, hogy őt is elviszik a háborúba, s ott fog meghalni. Marcus jogásznak tanul, évfolyamelső akar lenni, s közben dolgozik is, mert tudja, hogy a szüleinek milyen nagy teher a taníttatása... ám egy varázslatosan szép lány összekuszálja az életét. Egyik hibát a másik után követi el - dühödt előadást tart dékánjának az ateizmusról és Russellről, s nem tud elszakadni a lánytól, aki maga a veszedelem... A Düh, Philip Roth huszonkilencedik könyve a fiatalember formálódásának történetét írja le az élet rémisztő véletlenei és bizarr akadályai közepette. A tapasztalatlanság, a balgaság, az intellektuális ellenszegülés, a szexuális fölfedezés, a bátorság, a melléfogás története ez. Roth minden találékonysága és szellemessége szerepet kap benne, s általa az író egyszerre rugaszkodik el utóbbi könyveinek öregkori kísérteteitől, és vizsgálja tovább, hogyan hat az amerikai történelem a sebezhető egyénre.