Adjátok vissza az életemet!

Adjátok vissza az életemet!

"Két fegyveres, szakállas őr állt az előszobában. Egyikük nekem szegezte a fegyverét. Úgy éreztem, mintha kiléptem volna a testemből és egy filmet néznék. Anyám teste remegett és arca fehér lett. Az apám bámult engem és a könnyek végigfolytak az arcán. Nem láttam őt sírni nagyanyám halála óta"
Mindez nem kitalált regény, hanem drámai érzékkel megírt szívszorongató valóság. A hamarosan filmen is látható regény hitről, szerelemről, - de mindenek előtt a túlélésbe vetett örök reményről szól.
Húszegynéhány év távlatából az iráni forradalom a politikai hatalmi játszmák témakörébe tartozik. Ám az irániak számára, akik akkor éltek - és szerettek -, olyan volt, mintha megőrült volna a világ. Könyveket tiltottak be, nyilvános érzelemnyilvánítás bűnténynek számított, felnőtteket és fiatalokat egyaránt letartóztattak és börtönbe vetettek.
1982. Az iráni forradalom tetőfoka. A tizenhat esztendős MArinat két iszlám gárdista viszi el. A hívő keresztény lány azért ítéltetett az iszlám társadalomra veszélyesnek, mert azt követelte, hogy ne kormánypropagandával foglalkozzanak matematika órán.
A börtönben megkínozzák, halálra ítélik, és feltehetően ki is végzik, ha a forradalmi őrség egyik tagja az utolsó pillanatban meg nem menti a kivégzőosztag elől. Az élete ára - térjen át az iszlám hitre és legyen a felesége. Férjét azonban meggyilkoltatják... Feleségül megy Andréhoz, a katolikus magyar származású orgonistához. Bár tudja, hogy a keresztény férfi nem vehet el iszlám nőt, és ha kiderül, mindkettejüket megölik...
Marina nem tud szabadulni börtönbeli emlékeitől, úgy dönt megírja páratlan túlélés-történetét, mely a világon mindenhol sikerkönyv.
Jelenleg az írónő Torontóban él magyar származású férjével, Andréval és két fiával.