A BUDAI NAPKIRÁLY /NEMZETI KÖNYVTÁR 67.

A BUDAI NAPKIRÁLY /NEMZETI KÖNYVTÁR 67.

A magát költőnek valló és akként is induló, a Nyugatban és a Kelet Népében egyaránt publikáló Jankovich Ferenc regényének első kötetét tarja kezében az olvasó. A pentelei kőműves házból induló és onnan a párizsi Sorbonne-ig eljutó, népi gyökerű fiatalember mindenséget versbe venni vágyó szándéka metamorfizálódik pályája vége felé a magyar régmúlt dicső és tragikus eseményeinek hű tolmácsolásává történelmi regényeiben. Az akkora már sok kötetes költő, irodalomtörténész, szépíró, filológus a 60-as évek elején jut el addig a felismerésig, hogy mindazon alkotói előzmények, melyek addigi pályáját meghatározták, koncentrálhatóak egy-egy nagy prózai műben. Ebből a felismerésből születik meg a Világverő Mátyás király is. Jankovich regénytrilógiája egyszerre viseli magán a magyar gyökerű értelmiségi és az européer gondolkodó valóságábrázoló szándékának minden fontosabb jegyét. Lehetne az is a címe Jankovich Ferenc trilógikus regényének, hogy: a XV. század második felének története Magyarországon. Hiszen igaz ugyan, hogy mindhárom rész abszolút főszereplője Mátyás, emellett azonban az író felvonultatja a kor minden jelentős politikusát, leírja a korszak legfontosabb történéseit, mindezeket szinte kronológiai sorrendben. Ám mégsem lehetne ez a cím! Mert a mű több történelmi események regényes leírásánál. A második kötet (A Budai Napkirály) a Magyarországot európai nagyhatalommá tevő , hatalma csúcsán lévő férfit varázsolja elénk, aki számára egyformán fontos Magyarország emelkedése, illetve európaivá válása. Látjuk a nagyívű koncepciót kidolgozó, cselekedeteit gondosan megtervező államférfit, akit azonban minduntalan megbéklyóz magánéleti boldogságának beteljesületlensége. A hazai viszonyokon messze túllátó, egész Európát megújítani szándékozó nagy király Magyarország helyét tartósan Európa centrumában kívánja kijelölni.